Utsó nap a suliban, mit is írhatnék (hej, ha egy blog első bejegyzésének első mondatában olvashatod ezt, drága ezüst levesestálam)!
Szóval, kitört a szünet, ki az iskolából, hátamon tízkilónyi könyvvel és egyéb szarral neki a Dun... - nem, nem a Dunának, csak a Duna-partnak. Ott végigsétáltam, majd a fürdő felőli oldalán neki a Gellérthegynek (remélem, így írják). Na, ott aztán volt nyugi és csönd! Dejjó is vót! Meg izé is vót, izé, olyan izé, na tudod! Ööö, fürdőruhás nő! [smiley]
Csak hazaértem valahogy, vhogy, vki hazaért, rövidítések forever, förevör, sőt, mitöbb: 4eva! Szal izé, a laza csávó (vigyázat, ide majdnem azt írtam, hogy pic, Ht-s poén, belső poén a fiúknak; úgyse olvassa senki. Bár majd bele kéne tenni az aláírásomba, hátha...
És megnyílt a blog, nagy nap ez a mai, egészen pontosan 1,392·106 km átmérőjű, bár Edit szerint (ez most újabb belső poén volt a fiúknak) tegnap is ekkora volt. Sőt, minden valószínűség szerint holnap is ekkora lesz. Mondhatni, nagy nap lesz holnap! [smiley]
Mindenkinek minden jót, hamarosan újabb blogbejegyzéssel rendelkezik az élet koronázatlan királya,
[enter]
Andrisfoci
